Aki megvilágosítja, felvilágosít(hat)ja az embert. Világ világossága, Jézus Krisztus, akit szülei 40 naposan a templomba visznek. Akiben legtöbben csupán egy csecsemőt látnak, ám az öreg Simeon és az idős prófétaasszony, Anna, felismerik a kisdedben a Megváltót.
Február 1-jén az előesti litiás vecsernyével kezdtük ünnepelni a Gyertyaszentelő Boldogasszonyt, folytatva azt a reggeli zsolozsmával, és a 11 órai Szent Liturgiával. Ez utóbbi alkalmával Pindzsu István atya prédikált, aki a „találkozás ünnepeként” aposztrofálta ezt a napot. Simeon és Anna találkozik Jézussal. De tudnunk kell, hogy az Úr minden nap közeledik hozzánk, akar velünk találkozni. Kérdés, nekünk mi a válaszunk erre. István atya egy gyertyát mutatott fel, s azt mondta, a találkozást akadályozzuk, ha két végéről égetjük azt. Sokszor Istennek épp’ csak pislákol, a másik vége a világ dolgainak lángol…
A liturgia végén gyertyaszentelés volt, majd a templomban Ivancsó Sándor atya vezetésével folytatódott a közös imádkozás.
Erre a napra sokfelől érkezett zarándok. Ki egyedül, kik csoportosan. A Miskolci Egyházmegyében működő Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményből is jöttek néhányan, akikkel a kora délutáni órákban Orosz István atya beszélgetett.
Bízunk abban, hogy mindenki erősebb lélekkel, s feltöltődve távozott Máriapócsról. S hogy viszi a Lángot, az Örömhírt másoknak is!