Mostanra hagyományként emlegethetjük: a pócsi Istenszülő könnyezési évfordulóin reggel utrenyét végzünk, azután bejárjuk a település körül kijelölt, táblákkal jelzett zarándokutat. Ennek neve: Boldogságok útja, ugyanis Jézus boldogság-mondásait olvashatjuk egy-egy állomásnál. Visszaérkezve a kegytemplomhoz Akathisztoszt imádkozunk.
A harmadik könnyezés 116. évfordulóján is így tettünk. Orosz István atya vezetésével elmélkedtük-beszélgettük végig a napot. István atya már induláskor beosztotta, így minden megállónál más-más fűzött személyes gondolatokat a táblára írtakhoz. Értékes meglátásokkal, őszinte vallomásokkal gazdagítottuk egymást. Ugyan csak kevesen gyalogoltunk, a kezdő és záró imába egy lelkigyakorlatos csoport is bekapcsolódott, aminek nagyon örültünk.
A zarándoklat végén az Istenanya csodálatos fogadtatásban részesített bennünket. Amíg énekeltük az őt dicsérő mondatokat, kisütött a nap, és a templom ablakán úgy szűrődött be a fény, hogy az éppen a kegyképet öltöztette tündöklésbe. Mi meg boldogok voltunk, és reméltük, hálaadásunkkal örömet szereztünk a Könnyezőnek.