A házasságra készülők lelkigyakorlatát nemcsak a résztvevők várták izgatottan, hanem a szervezők is, mivel ilyen típusú programot első alkalommal hirdettek meg Máriapócson.
A hétvége igen családiasra sikerült a három fiatal párral. Ők azzal a vággyal és felismeréssel jöttek, hogy amennyire lehet, felkészüljenek közös életük kezdőpontjára és azt követő kalandos útra.
„Péntek este a közös Szent Liturgia után játék keretében ismerkedtünk egymással, majd elmélkedés következett „Otthonról hoztuk” mottóval. Ennek keretében azt vettük sorra, melyek azok a dolgok, amiket a saját, gyermekkortól látott családi mintáinkból viszünk egy új, születendő családba. A szombati napon a Boldogságok Útján zarándokoltunk, ahol a különböző állomáshelyeken a 8 boldogságot vetítettük le a Házasság szentségére. A délutáni következő közös pont családi címer készítése volt. Ez közös feladat volt a pároknak, amiben kiderült számukra is, hogy melyiküknek mi a fontos a jövőben, vagy éppen mi az, ami rájuk jellemző. Ezt követően elmélkedés alapján beszéltünk a kommunikáció típusairól és a bocsánatkérés nyelvezetéről.
Vasárnap reggel a szeretet-nyelvekkel ismerkedtünk interaktív módon, egy rövid játék keretében. Végül –útravalóul- a Szent Liturgián vettek részt, és a közös ebéd után elbúcsúztunk egymástól.
Vasárnapra azt éreztem, van három pár, akikkel már nem idegenek vagyunk egymás számára. Különösen jól esett, hogy a búcsúzáskor megfogalmazták, ha elakadnak a közös út során, tudják, hova kell visszajönniük” – értékelte a hétvégét Pindzsu István atya.
Izgalmasra és tartalmasra sikerült az együttlét. Ennek gyümölcseit csak sokkal később érzik majd a házasságra készülők, talán évek múlva. Az biztos, hogy a szentségi házasságban a férj és a feleség mellett a Jóisten is a kapcsolatban van. Szükséges és fontos, hogy nagy döntések előtt Istennek is teret és időt engedjünk a munkálkodásra. Tervünk a Nemzeti Kegyhelyen további hasonló alkalmak szervezése.