Nem divat a halálról beszélni. Pedig akkor is minden perccel közeledünk ehhez a pillanathoz, ha nem akarunk róla tudomást venni. Orosz István atya február 20-án azzal a gondolattal indította az egyháztanácstagok zarándoklatát, hogy az út során minden lépésünk az Örök Élet felé vezessen. Mindent az Istenhez történő közeledésünk mozgasson, ez a törekvés hassa át életünket, ennek fényében tekintsünk mindennapjainkra.
11.30-kor a templom előtti térről indultak a képviselőtestületi tagok a Boldogságok Útjára, ami egy Máriapócsot körülölelő, kb. 16 km hosszú zarándokút. A megállóknál, azaz a kitáblázott jézusi boldogságmondásoknál a kegyhelyen szolgáló atyák tartottak elmélkedéseket. Orosz István, Grunda Dávid és Pindzsu István kimondottan a képviselőtestületi tagokhoz szóltak, bíztatással, hogyan tehetnek közösségeikért. Csatlakoztak a zarándoklathoz mások is, akik a böjt részeként tekintenek a Boldogságok Útjának bejárására.
A 17 órakor kezdődő Szent Liturgia előtt nem sokkal érkezett vissza a kegytemplomhoz a kellően elfáradt csapat. Dávid atya név szerint könyörgött a zarándokokért az egyik ekténiában. Ez mindenkinek nagyon jól esett, de azért azt reméljük, hogy a következő évben ismét annyian lehetünk ezen a zarándoklaton, hogy lehetetlen legyen felsorolni a neveket…